Hisztaminózis

Elképesztően sok információ vesz körül bennünket a hisztamin-intoleranciával kapcsolatban. Az elővetkezőkben összegyűjtöttük neked a legfontosabbakat ezzel az állapottal kapcsolatban.

Mi az a hisztamin?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő és a természetben is előforduló kémiai anyag (ú. biogén amin), mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel visszük be. Vízben, etalolban könnyen, zsírban nehezen oldódik (ennek a főzés során van jelentősége), hőre stabil. A hisztamin a hisztidin nevű aminosavból alakul ki a szervezetben, melyhez egy B6 vitamin függő enzim szükséges.

A hisztamin szöveti hormon és ingerület-átvivő anyag, melynek fő funkciója az allergiás reakciókban van, illetve a gyomorsav elválasztását, a szívverést a bél-perisztaltikát is szabályozza. További szerepe van az alvás-ébrenlét, a napi (cirkadián) ritmus és a táplálék- illetve vízfelvétel szabályozásában is. Láthatod, hogy mennyire szerteágazó a hisztamin szerepe és ezután sejtheted is, hogy ha mennyisége felszaporodik, mennyire sokrétű problémát tud okozni.

Mi az a hisztamin-intolerancia?

Olyan állapot (nem önálló betegség), amikor a szervezetben a hisztamin mennyisége és a bontó enzimek (DAO, HNMT) kapacitása között egyensúlytalanság alakul ki.

A lebontó enzimek közül a réztartalmú DAO-nak (diamin-oxidáz) van elsődleges jelentősége, mely főként a bél nyálkahártya sejtjeiben, a májban és a vesében termelődik.

A hisztaminózis okai

A genetikai eltéréseknek mutációknak kétségkívül nagy szerepe van ennek az állapotnak a kialakulásában, de jó hír, hogy önmagukban nem okoznak hisztaminózist. A helyes életmódod képes arra, hogy rejtve tartsa ezeket a genetikai „hibákat”, vagy -és ez a rossz hír-, épp ellenkezőleg, ha a „két végén égeted a gyertyát”, sajnos a hisztaminintolerancia megjelenhet.

Az ok általában nem egyedüli, hanem a felsorolt tényezők halmozódásaként mutatkozik meg, tehát több is jelen van, nem is feltétlenül egyidőben és nem is ugyanolyan terhelésként. Fontos szempont az is, hogy az egyéni érzékenység óriási eltéréseket mutathat.

Érdemes tehát az okokat lajstromba venned, feltérképezned az állapotodat, majd szakember segítségét kérned azok korrekciójában.

Nézzünk néhány betegséget, állapotot, melyek szerepet játszanak a hisztamin-intoleranciában.

• (atópiás) asztma és -allergia
• ételallergiák, csalánkiütés
• étel-intoleranciák, cöliákia (valódi lisztérzékenység)
• gyógyszer intolerancia (pl. nem steroid gyulladáscsökkentőkkel, szaliciláttal szemben)
• egyéb nyelőcső- gyomorbetegségek
• (krónikus) – és/vagy fekélyes vastagbélgyulladás és más vékony- és vastagbél-elváltozások és fertőzések
• IBS, SIBO, SIFO, Crohn-betegség
• felszívódás zavarai (pl laktóz-, fruktóz intolerancia), felszívódási zavarok, máj méregtelenítési nehézségek
• (autoimmun) pajzsmirigy alulműködés, ösztrogén-dominancia
• krónikus vírusok jelenléte, visszatérő vírusfertőzések
• krónikus gyulladásos folyamatok
• genetikai „mutációk”, pl. metilációs zavarok
• életmódbeli tényezők:
  • krónikus stressz, szorongás, depresszió
  • méreganyagok a környezetben, élelmiszerekben
  • mozgáshiány, ülő életmód
  • tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, (ultra)feldolgozott élelmiszerek
  • sok adalékanyagot illetve tartósítószert tartalmazó élelmiszer fogyasztása
  • gyakori gyógyszer- illetve antibiotikumkúra
  • rossz alvásminőség, kevés alvás
  • máj túlterheltsége (gyógyszerek, toxinok, alkohol)

Úgy érdemes elképzelned ezt az állapotot, mintha lenne ritka szövésű nagy gyűjtőzsákod, melybe „pakolod” bele azokat a betegségeket, elváltozásokat, életmódbeli szokásaidat, melyek ezt a zsákot telítik. A lyukacsos anyag átereszt, így a zsák ürül is (képletesen ezt végzik a bontó enzimek), de ha túl sok mindent pakolsz bele túl gyorsan (pl. magas hisztamintartalmú ételeket eszel és párosítasz egymással, nem mozogsz, nem töltesz időt a friss levegőn, ipari környezetben élsz stb.), akkor ez a zsák megtelik, túlcsordul és megjelennek a kellemetlen tünetek.

És ez persze visszafelé is igaz, ha keveset „pakolsz bele”, a tüneteidet vissza tudod szorítani.

Tünetek

A tünetek több szervrendszert is érinthetnek a gyomor- bélrendszeren kívül. Ilyen a légzőrendszer, a szív- és érrendszer, a hormon- és idegrendszer, de bőrtüneteid is lehetnek. Rendszeresíts magadnak egy naplót, és jegyezd fel a tüneteidet, melyek közül az alábbiak a leggyakoribbak:

• hasmenés, emésztési zavarok, görcsök, puffadás, szelek, hányinger és/vagy hányás, reflux
• eldugult orr, folyamatos orrfolyás, légutak beszűkülése, tüsszögés, asztma, légzési problémák, horkolás
• szapora pulzus, alacsony- vagy hirtelen leeső vérnyomás, szívritmuszavar, extra szívverések
• menstruáció előtti kifejezett panaszok, fájdalmas menstruáció, hőhullám
• fejfájás, migrén, szédülés, alvászavar, utazási betegségek, idegesség, ingerültség, pánikroham
• kivörörsödött piros arc (ún. „flush), viszketés, ekcémás panaszok, ödéma, feldagadt száj- és szemhéj, kötőhártyagyulladás, szemgyulladás, afta

Diagnózis

Sajnos nincs egységes álláspont abban a tekintetben, hogy milyen labordiagnosztikai módszerekkel lehet biztosan a hisztaminózist kimutatni.

Nehézség továbbá, hogy a DAO vérben mért mennyisége nem biztos hogy korrelál a vékonybél DAO mennyiségével (ez a lényeg). Ha csak a vér DAO alapján diétázunk, az tévútra vihet elfedve a valódi okot. Mindezt tetézi a tünetek sokszínűsége.

Ezeken túl a hisztamin szintje napszakonként is változhat, alacsony a felezési ideje a vérben (gyorsan lebomlik) és számos tényező hatással van rá (aznap elfogyasztott étel, ételkombinációk, női ciklus, stresszállapot stb).

Itthoni gyakorlat szerint 2 laborparaméterrel találkozhatsz: hisztamin és DAO. Egyértelmű a hisztaminózis, ha magas a hisztamin- és alacsony a DAO szintje, mert ez azt jelenti, hogy a hisztamint a DAO enzim nem képes lebontani.

Kérdéses az eredmény akkor, ha a hisztamin is és a DAO is alacsony vagy mindkettő magas.

Mi kelthet mégis gyanút? (a diagnózis felállítása minden esetben orvosi kompetencia)

• anamnézis (tünetek és okok feltérképezése, számszerűsítése)
• teszt-diéta: a fenti pont után 4 hetes hisztaminszegény étrend követése az elfogyasztott ételek, azok mennyiségeinek és a tünetek pontos naplózásával. Ha ezután újra hisztamintartalmú ételeket fogyasztasz és a panaszaid újra fellángolnak, az valóban gyanút kelthet.
• egyéb kiegészítő tesztek elvégzése (orvosi kompetencia)

Amit te is megtehetsz tehát, az a laborvizsgálat és a teszt-diéta. Ha alacsony a DAO-d és reagálsz az étrendre, akkor valószínű, hogy problémád van a hisztaminnal kapcsolatosan és érdemes szakemberhez fordulnod.

Megoldás- mi az, amit tegyél?

Ha a gyanúd beigazolódik, a legjobb amit tehetsz, ha a naplóddal olyan szakembert/szakembereket keresel fel, aki egyrészt kompetens(ek) a diagnózis felállításában, majd segítenek neked a gyógyszeres- és életmód- dietotherápiában.

Talán már ki is találtad, hogy melyek a fő kókuszok, amelyeket ha szem előtt tartasz, és javítasz az életmódodon, te is tehetsz minden nap azért, hogy jobban legyél! Mit is tegyél tehát?

Csökkentsd a hisztaminszintedet:

• hisztaminszegény diétával
• alapbetegségek kezelésével
• életmódhibák kiküszöbölésével

Növeld az enzimaktivitást:

• valódi tápanyagokkal, valódi ételekkel
• B-vitaminok, magnézium, réz, vas pótlásával
• az enzimblokkoló élelmiszerek (kávé, dohányzás, alkohol) és gyógyszerek (minden esetben orvosi kompetencia) csökkentésével, elhagyásával

Légy türelmes magaddal! Nem 1-2 nap alatt alakult ki az állapotod, így legyél türelmes magaddal abban a tekintetben, hogy javulást tapasztalj.

Tűzz ki kisebb célokat, melyeket erőbefektetéssel ugyan, de el tudsz érni, hiszen a sikereid lesznek azok, amik újabb motivációt adnak neked a továbbhaladásra.

Mi az, amit egyél? – az étrend, életmód alapelvei

• az ideális tányérod arányai, csakúgy mint ahogy az egészséges életmód esetén is megtanultad a főétkezések tekintetében: negyed rész fehérje, negyed rész magas keményítő-tartalmú szénhidrát, fele pedig zöld leveles, savanyúság legyen. Folyadékforrásként a tiszta, szűrt vizet részesítsd előnyben.
• az étrend első, szigorú 4-6 hetes periódusában kerülnöd érdemes azokat az élelmi anyagokat, melyekre a végzett vizsgálatok alapján allergiád, intoleranciád mutatkozott, vagy rosszul reagálsz rájuk. Érdemes kerülnöd a magas hisztamintartalmú, vagy hisztaminfelszabadulást okozó élelmiszereket. Erre vonatkozóan több táblázatot is találsz.
• válassz minél „tisztább”, friss alapanyagokat: bio zöldségeket és gyümölcsöket, gmo mentes vagy háztáji húsokat
• tapasztalatunk szerint a diéta elején az átmeneti gluténmentes étrend (néhány hétig) jó hatású,
• kerüld a hozzáadott cukrot, a feldolgozott ételeket, adalékanyagokat, tartósítószereket (ez a kozmetikumokra is igaz lehet)
• az első időben szükséged lehet emésztőenzimek alkalmazására hogy „megtanítsd” a szervezetedet újra DAO-t termelni illetve hogy biztosítani tudd a számodra szükséges fehérjemennyiséget
• a növényi élelmiszerek hisztamintartalma természetüknél fogva alacsonyabb
• nem mindegy, hogy mit mivel eszel! Ha a magasabb hisztamintartalmú ételt párosítod egy komplett étkezéssel jobban fogod tolerálni.
• az élelmiszerekben, ételekben a tárolás sorén nő a hisztamintartalom, ezért az ételeket a főzést követő 24 órán belül, minél kevesebb melegítéssel érdemes elfogyasztanod.
• az ételeket tartsd 5 fok alatt vagy 85 felett és mindig törekedj arra, hogy az ételeid mihamarabb ebbe a zónába kerüljenek, pl főzés után vedd kisebb adagokra az ételt, így hamarabb kihűl és hűtőbe teheted
• ha vásárolsz, mindig a hűtött élelmiszereket tedd utoljára a kosaradba, vihetsz magaddal hűtőtáskát is
• fagyasztáskor készíts lapos csomagokat az ételekből, mert azok könnyebben átfagynak. A diéta elején a fagyasztóban 2-3 hétnél tovább, a hűtőben 1 napnál tovább ne tárolj kész ételt. A hűtőben alul hidegebb van, ezt érdemes kihasználnod. Jó szolgálatot tehetnem a vákuumos ételtárolók is.
• a szigorú 4-6 hetes időszak után lassan, fokozatosan, egyesével vezesd vissza az élelmi anyagokat, figyeld magad, naplózz!
• rendezd az alvásodat, a mennyiség mellett a minőség is fontos
• a környezetedben, konyhádban, fürdőszobádban csökkentsd a toxinok mennyiségét (műanyag edények, teflonserpenyők, parabének, kőolaj-származékok a kozmetikumokban stb)
• válassz közepes intenzitású mozgásformát, a tiszta levegőn történő séta mindig jó ötlet!

Mi az, amit biztosan ne tegyél?

• ne hozd magad nehéz helyzetbe azzal, hogy túlságosan beszűkíted az étrendedet, hiszen egyrészt nehéz lesz biztosítanod a szükséges tápanyagokat, másrészről nemcsak fenntarthatatlan lesz az étrended, de az emésztő kapacitásod is tovább szűkül, márpedig az a cél, hogy visszanyerd a jó emésztés képességét és a toleranciád javuljon
• semmiképp se kapkodj! Gondold át a fentieket, naplózz, és ha szükséges, kérj segítséget.
• ne akarj egyszerre sokat! Haladj kis lépésekkel, apró változtatásokkal és ha egyet dósikerült beépítened a mindennapokba, akkor haladj tovább
• ne húzd túl magad, lassíts! Ez vonatkozik a tempódra a haladásban, az ételek mennyiségére, a mozgás/ sport intenzitására is.

Remélem, hogy segítségedre szolgál ez az összefoglaló és tisztábban már hisztaminos kérdésekben is!

Várallyay Gabriella
dietetikus